TÖRTÉNETE
A fajt feltehetőleg Thomas Watling Ausztráliába deportált fegyenc fedezte fel 1792-ben. HivatalosanGeorge Shaw írta le 1805-ben és 1831-ben került az első kitömött példány Európába.
A faj első élő képviselőit John Gould természettudós 1840-ben hozta Európába, melyek a még ugyanabban az évben megrendezett madárkiállításon Antwerpenben nagy sikert arattak. A madarak iránt nagyon nagy lett a kereslet Európában, Ausztráliából hajórakományszámra érkeztek a madarak. Mivel félő volt, hogy tömeges befogásuk miatt nagyon megritkulnak hazájukban, Ausztrália 1884-ben megtiltotta a madarak kivitelét az országból. Ennek köszönhetően a faj még ma is igen gyakori madár Ausztráliában.
Ebből az is következik, hogy azóta az összes madár fogságban jött a világra, így ez lett az első fogságban tenyésztett papagájfaj. A madár a természetes élőhelyén levő kedvezőtlen körülményekhez jól alkalmazkodott, ennek köszönhetően jól bírja a fogságot. Mivel tápláléka őshazájában is javarészt néhány fűféle magjára korlátozódik, így nem szenved az egyhangú étrendtől fogságban sem.
A tenyésztés során, mint a többi ember által nevelt fajnál is, kezdtek megjelenni az eredetitől elütő színű egyedek. Ezek feltehetően olykor megjelennek vadon élő madarak között is, de mivel ezeket a példányokat könnyebb észrevenni, így a ragadozók igen hamar kiszelektálják ezeket a rendellenes színezetú egyedeket a populációból. Az embernek viszont megtetszettek a más színű példányok és azokat kiválogatva megindult az egyéb színekre való szelektálás. 1872-ben jelentek meg először sárga színű madarak, 1900-ben bukkantak fel először a kékek és 1920-ra sikerült fehér színű példányokat kitenyészteni. Mára ezen három szín és az eredteti zöld kombinációjából több mint 100 féle, egymástól olykor csak igen kis mértékben különböző színkombinációt sikerült kitenyészteni.
Az elmúlt kétszáz év során a hullámos papagáj tenyésztése a vad alaktól teljesen függetlenül ment végbe, így a ma világszerte tartott több millió hullámospapagáj gyakorlatilag háziasított állatnak számít. Így a kanárimadár után a hullámos papagáj lett a második kizárólag a díszértéke miatt háziasított madárfaj.
Hírek
- MACSKÁK2011-02-11 19:39:36
Szerencsehozó macskát kölcsönöz az egyik szentpétervári állatmenhely az új lakásba költözőknek.
Az orosz néphiedelem szerint az új lakás küszöbét elsőként egy macskának kell átlépnie, amely így megmenti gazdája életét, ugyanis úgy tartják, hogy az az ember, aki elsőként nyit be a házba, hamarosan távozik az élők sorából. Idővel az ősi babonából hagyomány lett, amelyet az új lakásba költözők közül sokan betartanak - olvasható a Lenta orosz hírportálon.
A Potyerjaska, azaz az "Elveszettke" állatmenhely a kikezelt, feltáplált kóbormacskákat kölcsönzi ki az igénylőknek. A cicák ingyen vehetők bérbe, s miután teljesítették feladatukat, az állatmenhely visszafogadja őket.
Az intézet munkatársai szerint azonban e kezdeményezés révén javulnak a "bérbe adott" állatok esélyei, hogy gazdára találnak: az új lakástulajdonosoknak esetleg megtetszik a négylábú és megtartják a cicát.
- SZEGÉNY ELEFÁNT ( ŐSZINTE RÉSZVÉTEM)2011-02-11 19:37:01
Elpusztult 71 évesen Észak-Amerika legidősebb ázsiai elefántja.
A Discovery Kingdom elnevezésű kaliforniai vidámpark lakójának halálhírét kedden jelentették be. A Taj nevű elefánt 33 éven átélt a vallejói parkban. Egykoron a vidámpark legnépszerűbb látványossága volt, mutatványaival lenyűgözte a látogatókat. A vidámpark három évvel ezelőtt nyugdíjazta a nőstény elefántot.
Taj hetvenedik születésnapja alkalmából tavaly nagyszabású bulit rendeztek, az elefántnak kedvenc gyümölcseiből és zöldségeiből többemeletes tortát szolgáltak fel. A vallejói példány jóval tovább élt mint az várható volt, az ázsiai elefántok átlagos élettartama 44,8 év.
Szavazás